Pannon-Kogen Plusz Kft.ALFA-NOVA Bioenergia Kft.

Gyakori kérdések

Fűtési rendszer üzemeltetésével,  szabályozásával  kapcsolatos kérdések

 

Felhasználói (Fogyasztói) rendszer fogalma

A Felhasználói  rendszer fogalom körébe az épület távhőrendszerhez való csatlakozási pontjától (szolgáltatói hőközpont külső falsíkja)  a fűtőtestekig bezárólag beépített csővezetékek, szerelvények, berendezések tartoznak.

Kinek a kötelezettsége a Felhasználói rendszer üzemeltetése

A tulajdonviszonyból eredően a felhasználói rendszer üzemeltetési, karbantartási feladatai ellátása a lakóépület  tulajdonosi közösségének a kötelezettsége.  Az üzemeltetési, karbantartási feladatokat külön szerződés keretében a távhőszolgáltató is elláthatja.

Hogyan történik a fűtés épületszintű szabályozása?

Fűtési idényben a távfűtött épületbe beadott hő mennyisége mindenkor a külső hőmérséklet függvényében változik. A szükséges hőmennyiséget   a központi vagy helyi időjárás követő fűtésszabályozó automatikák a fűtési víz hőmérsékletének, illetve mennyiségének változtatásával szabályozzák.

Ki jogosult az épületbe beadott hőmennyiség meghatározására, kinek van jogosultsága változtatni?

A fűtési menetrend módosítását az épület távhőellátására kötött közszolgáltatási szerződésben megnevezett képviselő (lakóépület üzemeltető, vagy közös képviselő) jogosult a távhőszolgáltatónál kezdeményezni.  Az intézkedési jogosultságból eredően a lakóközösség tagjai módosítási igényüket a lakóközösség képviselője felé jelezhetik.

Mi a teendő ha „zúg” vagy „csörög” a radiátor?

Fűtési rendszeren keletkező zavaró zajhatások észlelése esetén az épület fűtési rendszerének üzemeltetőjét kell értesíteni. Amennyiben a lakóközösség az  ALFA-NOVA Kft-vel kötött karbantartási szerződést a bejelentést a 0-24 órában hívható  diszpécser szolgálatunk  felé lehet megtenni (56/423-420).

 

Fűtés költségosztással kapcsolatos kérdések

 

Hol kell mérni a lakóépület hőfogyasztását?

A távfűtött épület fűtési hőfogyasztását az épületet ellátó hőközpontban, vagy hőfogadóban   beépített hőmennyiségmérőn kell mérni és évente egy alkalommal a lakóközösség döntésének megfelelő költségosztási elvek szerint az egyes lakások és egyéb felhasználási helyek között megosztani és elszámolni.   

A mért fűtési hőfogyasztást milyen költségosztási elvek szerint lehet megosztani?

A fűtési hőmennyiséget és annak díját az épületrészek (lakások, illetve egyéb felhasználási helyek) fűtött légtérfogata alapján, vagy költségmegosztók alkalmazásával lehet megosztani és elszámolni.

Kinek a feladata a költségmegosztók felszerelése, üzemeltetése?

A Távhőtörvény előírásai szerint, amennyiben a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztó adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről, valamint a melegvíz- díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.

Mikor kerül sor költségmegosztók leolvasására?

A költségmegosztók épületszintű, teljeskörű jegyzőkönyvezett leolvasására évente egy alkalommal, májustól-októberig terjedő időszakban kerül sor. A leolvasásról az épület üzemeltetőjét, valamint az egyes fogyasztókat előzetesen írásban kell értesíteni.  Rendkívüli (egyedi) leolvasásra fogyasztóváltozás esetén kerül sor, ez esetben kizárólag a régi és az új fogyasztó közötti költségmegosztáshoz rögzítjük az adatokat.

Költségmegosztókat miért nem olvassák le a fűtés idény befejeztével?

Az ALFA-NOVA Kft. szolgáltatási területén a BRUNATA RMK 87 tipusú költségosztó rendszert alkalmazza.  Miután a költségmegosztókat nagy mennyiségben alkalmazzák gyakorlatilag nincs lehetőség azok összes épületnél történő egyidejű leolvasására, ezért a  leolvasási időpontját a rendszer kifejlesztője oly módon határozta meg, hogy a költségmegosztók az év bármely napján felszerelhetők és normál esetben a beépítést követően 1 év +/- egy hét múlva olvashatók le. (Normál eset alatt azt értjük, amikor a lakásban 365 napon belül nem történik tulajdonos változás vagy radiátor csere).
Fentiekből adódóan a költségmegosztók  leolvasására  és az ampullák cseréjére  az épületenkénti felszerelés időrendjének megfelelően kerül sor.

Hatással van a nyári meleg  a költségmegosztókban lévő folyadék párolgására?

A fűtési költségmegosztók évente egy alkalommal kerülnek leolvasásra, ezért a gyártó az ampullákat nem a fogyasztási skála szerinti „0” szintig tölti fel, hanem az ellenőrző skála valamely betűjéig. Ennek oka az, hogy a folyadék akkor is párolog, amikor csupán környezeti hőmérsékletnek van kitéve. Ez az úgynevezett „hidegelpárolgás”. A túltöltés azzal a folyadékmennyiséggel egyenlő, mely az adott földrajzi helyen, a fűtési időszakon kívül átlagosan kialakul és hatással van az ampullában levő folyadékra. A túltöltés mennyisége a költségosztás során egységesen levonásra kerül, ezért a hidegelpárolgás mennyisége a fogyasztási arányokat nem torzítja.

Miért értelmetlen a költségosztók párolgásának befolyásolása (alufólia, ventillátorozás stb..)?

Költségmegosztókban lévő folyadék párolgásának befolyásolásával  az érintett fogyasztó az épület részére meghatározott fogyasztási arányokat torzítja, tehát ezzel a lakóközösség többi tagját károsítja meg.  A gyakorlati tapasztalatok szerint a párolgás befolyásolásával számottevő „költségmegtakarítás” nem érhető el.

Milyen költségmegosztók alkalmazására van lehetőség?

A mért fűtési hőfogyasztás megosztására és elszámolására párologtatós és elektronikus költségmegosztók egyaránt alkalmazhatók. A Távhőtörvény előírásai szerint 2014. január 01. időpontot követően történő felszerelés esetén már csak elektronikus költségmegosztók beépítésére van lehetőség. A jogszabály változást megelőzően beépített párologtatós elven működő fűtési költségmegosztók azonban továbbra is használhatók.

Miért nem a lakásokban mérik a felhasznált hőenergiát?

A távfűtött épületek fűtési rendszerének jelenlegi felépítése mellett a lakásonkénti hőfogyasztás mérés nem lehetséges.  A lakásonkénti méréshez át kell alakítani az épület fűtési rendszerét oly módon, hogy minden lakásban egy önálló fűtési kör kerüljön kiépítésre, lakásonként hőmennyiségmérők beépítésével, melyek azonban az épület hőközpontjában   lévő hőmennyiségmérő költségmegosztói lennének. Tehát ez esetben is a Távhőtörvény szerinti költségosztási előírásokat kellene alkalmazni.