Pannon-Kogen Plusz Kft.ALFA-NOVA Bioenergia Kft.

Helyi távhőszolgáltatás bemutatása

Kezdetek

A szolnoki távhőszolgáltatás az 1970-es években kezdődött központi elhatározású és államilag finanszírozott, majd az 1980-as évek első felében egyre több magánvevőt is bevonó lakásépítési program mellett jött létre.
A nagyarányú lakásépítkezések finanszírozására fordítható anyagi eszközök szűkössége, valamint az olcsó energiahordozó árak a lakótelepek mellett viszonylag kis beruházási költségű, földgáz tüzelésű fűtőművek létesítését alapozták meg. Szolnok városban ily módon négy fűtőművi körzet alakult ki, nevezetesen: Móra F.úti, Ady E. úti, Baross G. úti, Széchenyi lakótelepi. A fogyasztói kör 84%-át a lakossági fogyasztók teszik ki, 16%-ot képviselnek a közületek, melyek zömében oktatási és egészségügyi intézmények. Ipari fogyasztó a hálózatra nem csatlakozott.
A lakásépítési program időszakában, miután a lakások utáni kereslet lényegesen meghaladta a kínálatot az épületek, lakások minősége, azon belül a fűtési rendszerek műszaki megoldásai a minél alacsonyabb építési költség elvét tükrözték.
Az államilag dotált távhőszolgáltatási díjak és az alacsony energia árak mellett semmi sem   ösztönözte a fogyasztókat, illetve a szolgáltatót energiatakarékos műszaki megoldások keresésére és megvalósítására. A távhőfogyasztók körében elfogadottá vált az energia pazarló szemlélet.

Megújulás

Az 1990-es évektől kezdődően végbement gazdasági környezetváltozás – az állami dotáció megszűnése, az energia árak ugrásszerű növekedése stb. – a távhőszolgáltatási díjak nagymértékű emelkedését eredményezte, melynek hatására a fogyasztók részéről egyre erőteljesebben hangoztatott igénnyé vált a mérhető és szabályozható távhővételezés.
Az ismertetett körülmények hatására Szolnok Önkormányzata 1995-ben koncessziós pályázatot írt ki a városi távhőrendszerek üzemeltetésére, melynek eredményeként az országban ezideig egyedüli módon – 1996. július 01-től – 35 éves koncessziós időtartamra az ALFA-NOVA Kft-t bízta meg a város távhőrendszereinek üzemeltetésével.
A koncessziós szerződés az üzemeltetés során szükségessé váló karbantartási, felújítási munkák mellett előirányozta a távhőrendszerek komplex fejlesztését – kapcsolt hő- és villamos energia termelés, füstgáz hőhasznosítás stb. – valamint a fogyasztói rendszerek ütemezett korszerűsítését – mérés, szabályozhatóság stb-.

Az ALFA-NOVA Kft. vezetése előtt ismert volt, hogy a szolgáltatói és fogyasztói oldalon elvégzendő fejlesztések pénzügyi hátterét a szolgáltatási díjakban érvényesíteni nem lehet. A megvalósítás érdekében a társaság kidolgozott egy olyan szolgáltatói modellt, melyen belül egy nagyobb fogyasztói kört ellátó szervezettel – a gazdaságosan összevonható feladatok központosított ellátásával – meg lehet teremteni a hatékonyabb működés feltételeit és a szükséges fejlesztési források hátterét.
A fejlesztési stratégiát meghatározta az a tény, hogy Magyarországon a távhőrendszerek létesítése során a minél alacsonyabb beruházási költségek érdekében a távhőellátás gazdaságos működését meghatározó két alapvető elemén „spóroltak”, nevezetesen a hatékony központi hőtermeléshez szükséges technológián, valamint az energiatakarékos fogyasztást lehetővé tévő fogyasztói rendszereken. Az ismertetett hiányosságok miatt kiemelt feladatként került meghatározásra   az alacsony hatékonyságú hőtermelő- és az energiapazarló fogyasztói rendszerek korszerűsítése.

A hőtermelő rendszerek fejlesztése során kiváltásra került a gazdaságtalan gőzös technológia, a Móra F. úti fűtőmű teljes felújításával egyesült a két belvárosi fűtőművi körzet , füstgáz hőhasznosító berendezések telepítésére került sor és kiemelt fejlesztésként Szolnokon is megvalósult a kapcsolt hő- és villamos energia termelés.

A szolgáltatói rendszerek fejlesztése mellett – a magyarországi távhőszolgáltatói gyakorlaton belül egyedülálló módon – az ALFA-NOVA Kft. felvállalta a fogyasztói tulajdonban lévő rendszerek kedvezményes fogyasztói költségvállalás melletti korszerűsítését és üzemeltetési, hibaelhárítási feladatainak ellátását is.
A  KERET program fogyasztói elismertségét mutatja, hogy a 8797 szolnoki távfűtött lakásból  2009. év végéig 7544 lakás fűtési rendszerének korszerűsítése valósult meg, továbbá 8710 lakás fűtési és használati melegvíz rendszerének   átalánydíjas karbantartási szerződés keretén belül történő üzemeltetését is az ALFA-NOVA Kft. végzi. 

A koncessziós üzemeltetés elmúlt időszakában  a Szolnok városi távhőrendszereken közel 3,0 milliárd Ft értékű fejlesztés valósult meg oly módon, hogy az állandó költségek fedezetét biztosító szolgáltatási alapdíjak a mindenkori inflációs értéket meg nem haladó mértékben növekedtek. A hőtermelés hatékonyságának fokozásával sikerült elérni, hogy a hődíjak növekedése lényegesen elmarad a földgáz árának emelkedésétől.

A fogyasztói rendszerek korszerűsítésének hatásaként városi szinten 25-30%-al csökkent a fűtési hőfogyasztás, illetve ugyanilyen mértékben a fogyasztói hődíj költségek. A KERET program szerint korszerűsített lakások esetében további fogyasztói költségcsökkenést eredményez az ALFA-NOVA Kft. által biztosított 3% hődíj kedvezmény.

Kapcsolt hő- és villamos energia termelés

A gázmotoros ún. kapcsolt hő- és villamos energia termelés lényege, hogy a fűtőművekben telepített gázmotoros generátorokkal villamos energiát és hőt termelünk. A termelt villamos energiát az áramszolgáltató részére értékesítjük, míg a motor hűtéséből és a távozó füstgázból nyert hőmennyiséget a távhőrendszereken fűtési- és használati melegvíz termelésére hasznosítjuk. A gázmotoros kiserőművek a kazánokénál jobb üzemi hatásfokú és eredményű, továbbá környezetkímélőbb földgázenergia hasznosítást tesznek lehetővé.
Magyarországon a gázmotoros ún. „kogenerációs” kiserőművek létesítése 2001. évtől gyorsult fel a vonatkozó jogszabályi módosításoknak köszönhetően. Az elfogadott – azóta többször módosított – rendelet definiálta a kapcsoltan termelt villamos energia fogalmát és szabályozta annak átvételi árát.
A gázmotorral termelt villamos energia értékesítés eredménye azonban önmagában nem teszi rentábilissá a beruházást, ahhoz szükséges a kapcsoltan termelt hő egész évben történő hasznosítása is. Az értékesített villamos energiáért a közüzemi árnál magasabb (árpótlékkal kiegészített) átvételi árat kizárólag a rendeletileg meghatározott  éves energetikai  hatásfok esetén lehet megkapni, ezért ezen létesítményeket az egyes fűtőművek fűtési idényen kívüli hőigényéhez méreteztük. Szolnokon a Széchenyi fűtőműben 2001. évtől, a Móra F. úti fűtőműben 2004. évtől, míg a József A. úti fűtőműben 2006. év tavaszától üzemelnek gázmotorok, melyek összesen 7,8 MW névleges  termikus teljesítményt jelentenek.

Eredmények

Az elmúlt 10 év gazdálkodási és fejlesztései stratégiájának eredménye két fő területen érzékelhető, nevezetesen:
A városi távhőrendszerek átfogó korszerűsítése oly módon valósult és valósul meg, hogy e közben az alapdíjak a mindenkori inflációt meg nem haladó mértékben emelkedtek, továbbá a hődíjak növekedése lényegesen elmaradt a földgáz árának emelkedésétől. Összességében a Szolnok városi távhőszolgáltatási költségek országos összehasonlításban a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Az ALFA-NOVA Kft. gazdasági potenciája és az Önkormányzattal folytatott együttműködése stabil alapot jelent a biztonságos és hatékony városi távhőellátás fenntartásához.
 
Díjrendszer

A távhőszolgáltatás valós költségeivel a 90-es évek elején szembesültek a fogyasztók miután a gazdasági rendszerváltás egyik következményeként a távhő esetében is megszűnt az állami támogatás. A kormány 1991-ben rendeletet alkotott a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések szabályozására, melyen belül rendelkezett az alkalmazható díjszerkezetről is.
A szabályozás szerint a szolgáltató az állandó költségeket az alapdíjban, míg a hőenergia költséget a hődíjban számolja el a fogyasztók részére. Miután az állandó költségek (bér, villamos energia, amortizáció stb.) a hőfogyasztástól függetlenül merülnek fel, a fogyasztók az alapdíjat a fogyasztási helyek fűtött légtérfogata arányában, 12 havi díjfizetési rendszerben fizetik meg. A hődíj elszámolására korábban átalánydíj alapján, majd 2003. július 1-től kötelezően hőfogyasztás mérés szerint kerül sor.
Az alapdíjak esetében az utóbbi években vizsgálat alá került a vetítési alap módosítása. A fogyasztók támogatása mellett 2003. évtől a használati melegvíz alapdíj számlázása a fogyasztás alapján (Ft/vm3) történik. A fűtési alapdíj vonatkozásában a vetítési alap továbbra is a fogyasztási helyek fűtött légtérfogata, amely figyelembe véve az azonos méretű lakások hőfogyasztásában való ~ 20-50% mértékű  eltéréseket, igazságosabb költségvállalást jelent, mint a hőfogyasztás alapján történő számlázás. 

Hátralékkezelés

A távhőszolgáltatás viszonyrendszeréből adódóan a szolgáltatás velejárója és egyik meghatározó eleme a hátralékkezelési tevékenység. A szolnoki távhőszolgáltatás átvételét megelőzően a korábbi szolgáltató jórészt a megfelelő hátralékkezelési stratégia hiányában csőd közeli helyzetbe került.
Az ALFA-NOVA Kft. vezetése felmérve a helyi körülményeket, többelemes hátralékkezelési rendszert alakított k.  A hátralékkezelési rendszer hatékonyságát jelzi, hogy az elmúlt közel tíz évben a kintlévőségek nem veszélyeztették a szolnoki távhőszolgáltatás működését, illetve fejlesztését.
Az ALFA-NOVA Kft. vezetésének álláspontja egybeesik a város önkormányzatának elvárásával, mely szerint a szolgáltató a szolgáltatás előírt színvonalú fenntartása és a szükségessé váló fejlesztések mellet tegyen meg minden intézkedést az átmenetileg, vagy tartósan nehéz szociális körülmények között élő fogyasztók fizetési nehézségei miatt keletkező díjhátralékok finanszírozására.

Fogyasztók megtartása

A 90-es évek elején megjelenő munkanélküliség, a kialakult jövedelemkülönbségek, valamint a távhő állami dotációjának megszűnése miatt a lakosság egy része számára szinte megfizethetetlenné vált a távfűtés. Ezen hatások vezettek oda, hogy néhány településen, ahol csak kisebb távhőrendszerek működtek, azok esetében megszűntették a távfűtést és áttértek központi fűtésre, vagy átminősítették a távfűtést központi fűtéssé. Az átalakulás következményeként 107-ről 91-re csökkent a távhővel ellátott települések száma. Az ismertetett hatások ellenére azonban 1990 óta országos viszonylatban nem csökkent a lakossági és kommunális fogyasztók száma.
Szolnok városban az elmúlt 10 évben mindössze hat önálló kereskedelmi egység és két megyei intézmény vált le a városi távhőrendszerekről. Az ALFA-NOVA Kft. egyik alapvető célkitűzése a fogyasztói kör megtartása és bővítése, melynek eredményeként ezidáig a TVM lakótelep lakásait  az I. számú Irodaházat és a Polgármesteri Hivatal épületét  vonta be új fogyasztóként a városi távhőellátásba. Konkrét adatokat bemutatva a távfűtésről levált fogyasztók össz fűtött légtérfogata 47.611 lm3, míg az újonnan bekapcsolt fogyasztók fűtött légtérfogata pedig 46.657 lm3. Az adatokból kitűnik, hogy  Szolnok városban gyakorlatilag nem változott a fogyasztói kör volumene.
Az ALFA-NOVA Kft. vezetésének álláspontja  szerint a távhőszolgáltatónak potenciális piaci versenytársak nélkül is úgy kell működnie, hogy a fogyasztók részéről a távhőellátásról történő leválás szándéka ne merüljön fel.
Az elért eredmények igazolják azon szolgáltatói és önkormányzati törekvések helyességét, melyek által korszerű, környezetkímélő és a fogyasztók igényeit kielégítő városi távhőellátást lehet Szolnok városban működtetni.



Üdvözlettel:

Horváth István
ügyvezető igazgató